Ügyvezetés munkaviszonyban/megbízással: kell e társasági szerződést módosítani?

Gyakran előforduló kérdés, hogy szükséges-e társasági szerződést (is) módosítani, ha az ügyvezető jogviszonyát változtatni kívánjuk.

Kezdjük az elején: Miként működhet közre a magánszemély a vállalkozás működésében? Hogyan látható el a személyes közreműködés gazdasági társaság tagja, illetve miként az ügyvezetés vezető tisztségviselőként? Miért nem szerencsés, ha a társaság tagja egyben vezető tisztségviselő is?

A magánszemély egyrészt személyesen közreműködhet a vállalkozás tevékenységében, másrészt vezető tisztségviselőként elláthatja a jogi személy vezetését, a cég képviseletét. Egyszerű az eset, amikor a vállalkozásban a magánszemély kizárólag vezető tisztségviselő, vagy kizárólag tagként működik közre. Ha kizárólag tagként van jelen, akkor sok esetben személyes közreműködésre sem kötelezett, így nem jön létre az alábbi jogviszonyok egyike sem. 

A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:

• munkaviszony,

• megbízási jogviszony,

• tagsági jogviszony (társas vállalkozó)

A jogviszony megválasztása alapvetően a tagok döntésén múlik, azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem!

Vezető tisztségviselő e feladatát elláthatja:

• munkaviszonyban,

• megbízási jogviszonyban.

Amennyiben valaki csak személyesen közreműködő tag, úgy munkaviszonyban/megbízási jogviszonyban/tagi jogviszonyban áll a vállalkozással. Amennyiben valaki kizárólag vezető tisztségviselője a vállalkozásnak, úgy Ő munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban áll a céggel. 

A bonyodalmat az okozza, amikor a társaság tagja/tulajdonosa egyben vezető tisztségviselő (ügyvezető) is (ez kkv-k esetében gyakran előfordul). Ebben az esetben nagy körültekintéssel kell eljárni, mert a vezető tisztségviselő automatikusan társas vállalkozónak minősülhet, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony (tehát megbízás) alapján látja el. (A különleges eseteket nem vizsgálom, amikor például más államban biztosított a magánszemély).

A megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetés miatt a tag automatikusan társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha esetleg személyesen nem működik közre a vállalkozás működésében! A kérdés csak az, hogy ügyvezetőként vagy a személyes közreműködésre tekintettel lesz társas vállalkozó.Ha az ügyvezető a társaságban tagi jogviszonyban nem működik közre, akkor vezető tisztségviselőként lesz társas vállalkozó. Ha az ügyvezető a vállalkozásban tagi jogviszony keretében tevékenykedik, akkor két jogviszonya áll fenn: egy megbízás és egy társas vállalkozói jogviszony (ez utóbbi a személyes közreműködésre tekintettel).

Az 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban Tbj.) 4. § d) 5. pont alapján társas vállalkozó: A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a személyes közreműködésre tekintettel (már) társas vállalkozónak minősül)

A társas vállalkozóknak a Tbj. 27. § (1) [illetve a szociális hozzájárulásról szóló tövrvény 8. §(1)]  szerinti minimum járulékalap után kell megfizetni a járulékot, kivéve ha a tag más jogcím miatt (pl. 36 órát elérő munkaviszony vagy más vállalkozásban megfizetik utána a járulékot) csak a ténylegesen elért jövedelem (kivét) után kötelezett járulékfizetésre. (2020.07.01-től változik a Tbj. törvény és a társas vállalkozók emelt járulékalapja eltörlésre kerül a tervek szerint. A szociális hozzájárulási adó és a kisvállalati adó alapjára a 112,5%-os szorzó nem változik). 

Ennek megfelelően a kialakult gyakorlat szerint: akinek nincs olyan jogviszonya, amely miatt mentesülhetne a járulékfizetés alsó határa utáni járulékok/adók alól, annak célszerű munkaviszonyban ellátni az ügyvezetést. Ez a munkaviszony természetesen lehet részmunkaidős is, így például egy alvó cégnél minimálisra szorítható a fizetendő járulék. 

Abban az esetben, amikor az ügyvezető tagnak van máshol 36 órát elérő munkaviszonya, vagy más vállalkozásban megfizetik utána a minimum járulékokat, célszerű megbízási jogviszonyban ellátni az ügyvezetést (ezáltal automatikusan társas vállalkozónak fog minősülni), hiszen nincs a minimálbér után kötelező járulékfizetés. Amennyiben jövedelmet nem vesz ki, mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól, illetve a megbízás is ellátható ingyenesen. További előnye, hogy munkaidőnyilvántartást nem kell vezetni, illetve a munkaidőre vonatkozó korlátozások nagy része nem vonatkozik rá. Ebben az esetben ugyan a társas vállalkozói jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni, de "nullás" járulékbevallásokat kell csak leadni a jogviszonyról. 

A kisvállalkozásra jellemző, hogy a tulajdonos és az ügyvezető személye azonos, így Ők a máshol fennálló/ létrejövő/megszűnő jogviszonyukra figyelemmel tudják a vezető tisztségviselői jogállásukat változtatni, optimalizálni. 

Gyakori esetl, hogy a megbízásos ügyvezető másik jogviszonya - amely alapján mentesült a minimum járulékfizetés alól - megszűnik. Ettől kezdve főállású társas vállalkozóvá válik (válna) a vállalkozásban. Ilyenkor merül fel az igény, hogy részmunkaidős vezető tisztségviselővé váljon. Természetesen ennek az ellenkezője is elképzelhető, amikor valaki munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, de közben olyan változás következik be, ami miatt mentesülhetne a járulékfizetés alól társas vállalkozóként (pl. tanulni kezd felsőoktatási intézmény nappali tagozatán) és célszerű lenne megbízásra változtatni a vezető tisztségviselői minőségét, hogy még a részmunkaidőre vonatkozó járulékot (és az adminisztrációs plusz terheket) is elkerüljék. 

De vajon kell ehhez társasági szerződés módosítani?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

Tehát a jogviszony megválasztása taggyűlési hatáskör, arról elegendő a tagok gyűlésének határozatot hozni.

Az adóhatóságtól kapott tájékoztatás is megerősíti, hogy nem a (közzétett) társasági szerződés a mérvadó, hanem a taggyűlési határozat:

"A Ptk. 3:109. §-ában foglaltak értelmében a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben történő döntéshozatal, vagyis a tagok gyűlése határozhatja meg azt, hogy a vezető tisztségviselő munkaviszonyban vagy megbízás alapján végezze ezt a tevékenységet, illetőleg arról is dönthet, hogy a tagok által vállalt személyes közreműködésre milyen jogviszony keretében kerüljön sor."

Ha a társaság tagja az ügyvezetői feladatot munkaviszonyban látja el, akkor nem minősül automatikusan társas vállalkozónak a személyes közreműködésre tekintettel. Ez utóbbi jogviszonyát szintén elláthatja munkaviszonyban.

"A munkaviszony létesítésének jogalapja kizárólag a munkaszerződés. Ebből az is következik, hogy a társaság tagjainak a taggyűlésen meg kell állapodniuk abban, hogy a vezető tisztségviselő e pozícióját munkaviszony keretében látja el, továbbá rendelkezniük kell arról is, hogy a személyes közreműködés munkaviszonyban történik. Ha mindkét tevékenységet munkaviszony keretében látja el a társaság tagja, akkor két jogviszonya, azaz két munkaviszonya lesz a társaságban."

Utóbbi mondattal nem értek egyet, az adóhatóság válaszából úgy tűnik, mintha figyelmen kívül hagynák a kapcsolt munkakör lehetőségét/létezését.  A munka törvénykönyve ugyanis nem zárja ki a mukaviszonyon belül két vagy több munkakör ellátását. Ez alapján ellátható egyidejűleg a vállalkozásban ügyvezetői és egyéb, pl. adótanácsadói feladat is. Az ellátandó feladatok meghatározására a munkaköri leírás szolgál.

Ezt támasztja alá a Mfv.E.10.624/2004/1. számú Legfelsőbb Bíróság által kiadott végzés is. 

Összefoglaló táblázat vezető tisztségviselő jogállásáról, aki egyben a vállalkozás tagja is: